2009. január 18., vasárnap

Művelődés

Jó pár évvel ezelőtt renszeres látogatója voltam a Győr-i színháznak, majd több okból kifolyólag abba maradtak ezek. Nem tudom miért úgy éreztem szívesen megnéznék pár jó kis előadást újra. Aztán mivel Anyát sok mindenre rá lehet venni, így arra gondoltam megnézem mit is játszanak. Szóval rábeszéltem Anyát (nem is kellett:--)), hogy menjünk el ebbe a szép kis intézménybe. Szerencsére musical volt a repertoáron. Az isten pénzét játszották Szerednyei Béla és Dunai Tamás főszereplésével. Premierje ennek a darabnak még 1995-ben volt a Madáchban. Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi a szerzői.
Hiába csak lépcső jegyet kaptunk így is élveztük az előadást. Igaz anya a fals hangokat észrevette, mivel Ő annak idején tanult hegedülni:-)) Tehát volt egy kis kikapcsolódás a sok munka mellett.
Sajnos fogalmam sincs mi történt, hogy a befejezésem első részét így jelenítette meg

4 megjegyzés:

bruercsi írta...

Jó volt Neked! Fantasztikus az Anyukád, nagyon sokban emlékeztet az enyémre, agilis, érdeklődő, ügyes, "nem adja fel" típus.

Mehike írta...

Hát igen.röviden és tömören a valóság ez. szerencsére nagyon jó a viszonyunk,mégha 1 kivülálló néha nem is ezt látja.

Juhizs írta...

Azért lett kiemelve a bejegyzés első része, mert a blogrendszer tudja, hogy fontos a közmüvelődés témája és így kívánta Tőled függetlenül (is) felhívni a figyelmet a színházakra ;-)
Amúgy tényleg jó volt Neked, Nektek. Semmi baj a lépcsővel, amíg van, aki felhúzza onnan az embert...

Naomi írta...

Köszönöm a kedves szavakat, és persze azt is, hogy játszol velem! :o)

Rendszeres olvasók